Ingatlan eladása esetén a vevő illetéket, míg az eladó személyi jövedelemadót fizet.
Visszterhes vagyonszerzési illeték
Az illeték mértéke bármilyen típusú ingatlan megszerzése esetén (pl. lakóház, garázs, telek, üdülő, lakás, stb.) a hatályos szabályozás szerint egységesen 4%, azonban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint számos illetékkedvezmény és illetékmentesség igényelhető.
Nézzünk néhány példát:
- Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át;
- Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.;
- Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.;
- Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.;
- Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket kell megfizetnie a vevőnek.;
- Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni!
Fontos tudni, hogy a fenti kedvezmények nem összevonhatók, a vevő minden esetben csak a számára legkedvezőbbet választhatja!
Személyi jövedelemadó
Az eladó a megkapott vételár után szja-t fizet. A befolyt összeget mindenkor az éves adóbevallásban kell bevallani, és így az eladás évét követő évben kell az szja-t megfizetni. Az szja mértéke a hatályos szabályozás szerint 15 %.
Fontos azonban, hogy csak abban az esetben kell az eladónak szja-t fizetni, ha az ingatlant az eladást megelőző 5 évben szerezte. Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget. A megszerzésre fordított összegnek minősül leggyakrabban az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; illetve örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.
2017. január 1-jétől megszűnt a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közötti megkülönböztetés, vagyis 2017. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból (legyen az pl. garázs, üdülő, üzlethelyiség stb.) származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.